Még nem a végleges házunk, hanem egy kabin készül. Már az első, sátorban töltött hétvége bebizonyította, hogy ha a keményen átdolgozott nap után nagyjából kényelmesen szeretnénk pihenni, arra egy szél taszigálta sátor nem a legalkalmasabb. Még pár alkalmat kibírunk benne, de kell egy kabin, ahol lesznek majd ágyak, meg konyha és nem probléma ha egy egész napon át esik, akkor is szárazak maradunk.
Hónapok óta nézzük már a videókat a YouTube-on, hogy is kell felhúzni egy ilyet, lépésről lépésre végigrágtuk, listát készítettünk a szükséges anyagokról és most végre belevágtunk.
Pénteken, egyből munka után indultunk, naplementére érkeztünk meg, és feldobtuk a sátrat. Másnap korán reggel tartottunk terepszemlét. Mindent belep a reggeli harmat, a gumicsizma alap, anélkül kettőt lép az ember és már csurom víz lábközépig. Pedig még nem is olyan magas a fű. A két hete lehozot fák jól vannak, remélhetőleg mind túléli az átültetést/utazást.
A csemetéket leszámítva üres még a terület, fejben már meg is rajzoltuk mi hova megy, s ma reggel ezt a valóságban is megpróbáltuk elképzelni. A nagy ház a délnyugati kvadránsba kerül, vele szembe a gyümölcsös, lejjebb meg még minden bizonytalan. Állatok, veteményes, méhészet, sok minden szóba került. A kabin a terület út felőli, sövénnyel határolt részébe megy majd, nem túl messze a háztól, de mégis kicsit elválasztva a fő élettértől.
Első lépés az anyagbeszerzés volt. Stratford, a közeli kisváros építőanyag telepén, az ITM-en kezdtünk. Itt vettük meg az oszlopokat és a zsákos betont a kabin lábaihoz, szegeket, fém összekötőket, fenyő deszkákat és még ami kellett.
A kiszemelt területen kimértük a kabin helyét és kifeszített zsinórok mentén kijelöltük a tartólábak gödreit. Végül jött az ásás és a betonozás. Majd másnap erre a nyolc oszlopra erősítettük rá a padlót tartó keresztgerendákat. Az idő kellemetlenül taknyos volt, felhős és finom permet szállt az égből, így nem láttuk sok értelmét tovább maradni, lebontottuk a sátrat és hazaindultunk.
